Az egész napos tanulás után végre leülhetek és fejtegethetem egy kicsit a gondolataim (még 4 vizsga, aztán vége… halleluja ^^ ), igazából ami most leginkább foglalkoztat, az az, hogy vajon mennyire vagyunk megbélyegezve a neveink,beceneveink által? Hetedik osztályos korom óta használom a Lovely-t (az akkori angoltudásommal azt hittem, szerelmest jelent,aztán egyszer leesett,hogy aranyos-t), de ma jöttem rá,amikor Sade Márkit olvasgattam (imádom azt a fazont, ő igenis egy igazi botrányhős volt a maga korában, ma meg ugyanezt a szót használjuk Lindsay Lohanre…szegény márki forog a sírjában, de komolyan…), hogy talán kezdem kinőni azt a nevet,ami mindig is azt volt hivatott jelenteni, hogy én vagyok miss Pán Péter,az örök gyermek, de én is változom és kinőttem már ezt a nevet…de tényleg ilyen sokat jelenthet egy-egy név? Egy egész nehezen eldobható személyiséget vásárolhatunk rajta? Egy-egy név elvetése egy egész korszak, egy sor tulajdonság és egy egykori személyiség törlése?

„    Ó, Romeo, mért vagy te Romeo

    Tagadd meg az atyád, neved hajítsd el

    S ha nem teszed meg, esküdj édesemmé

    És nem leszek Capulet én se többé

    Csak neved ellenségem, csak az

    Te önmagad vagy, és nem Montague? se kéz, se láb

    se kar, se arc, se más efféle része

    Az embereknek. Ó, hát légy Te más név!

    Mi is a név? Mit rózsának hivunk mi,

    Bárhogy nevezzük, éppoly illatos.

    Így, hogyha nem hívnának Romeónak,

    E cím híján se volna csorba híred.

    Romeo, lökd porba a neved,

    S ezért a névért, mely nem a valód,

    Fogd életem…”

A jó öreg W. Shakespeare tehát elveti a görcsös névfetisizmust (bár nekem ez az idézet jobban tetszett abban a verzióban, hogy:

 „se kéz, se láb

se kar, se arc,

se bármi más, mi férfitestnek éke…”)

Vajon könnyen dobja el magától az ember a nevét? Azt,amin azelőtt mindenki ismerte és szólította? Névhez tartozó arc és archoz tartozó név mennyi idő alatt merül feledésbe?

„And I said you can forget everything,

but you never forget your name.

Count Almasy.

That name mean anything to you? „

„És azt mondom, elfelejthet bármit,

de soha nem felejtheti a nevét,

Almássy gróf.

Jelent önnek valamit ez a név?”

(Az angol beteg)

A filmet még nem láttam, de milliószor hallottam ezt a mondatot a trailerben, iszonyúan megfogott,és a szinkronhang olyan drámaian mondott ki minden egyes szót,hogy most is eszembe jusson,ahogy ezt a cikket írom…vannak,akik azért nem akarnak emlékezni nevükre, mert egy fájdalmas emléket vagy korszakot idéz vissza… vagy épp valakit, aki így hívta őket, és akire nem akarnak gondolni…Rose a Titanic végén azért mond más vezetéknevet az őt kérdező tisztnek, mert nem akarja, hogy rátaláljanak… ez is elég gyakran előfordul, Anasztázia hercegnőről ma is él a legenda, hogy álnéven él(t) a világ egy eldugott szegletében, mert rettegett, hogy mi lesz, ha bárki is jön, hogy a Romanov-családnak nem halt meg minden tagja…de mondják ugyanezt Elvisről is… a sztárok életükben is gyakran szállnak meg álnéven,nemhogy haláluk után…

Maci mindig azt mondja, hogy a neve sokat segített neki előrejutni az életben… de leginkább az, hogy a vezeték és keresztneve is ugyanaz, mint a hírhedt focista rokonának…ettől úgy véli, kinyíltak az ajtók előtte, és ugye milyen jó lenne, ha lenne egy gyerekünk,és ő is ilyen jól boldogulna, úgyhogy ő már el is döntötte, hogy a gyereknek ugyanaz lesz a keresztneve, mint az összes férfinak a családjában pár száz évre visszamenően… nem gúnyolódni akarok rajta, mielőtt így érezné,megértem,hogy ha gyereke lesz, a legjobbat akarja neki,még ha én nem is rajongók az ötletért…

Nem vagyok oda érte, hogy egy családban száz éven át minden férfit ugyanúgy hívjanak… kicsit olyan, mint mikor a Legényanya c. filmben az összes férfit Bélának hívták a faluban (a film a szocializmus szatírája), és amikor egy anya eldönti, hogy elég a sok hülye Bélából, Józsinak nevezi el a fiát, a fiút pedig egész életében piszkálják és kiközösítik, csak mert Józsinak hívják, minden,amibe belefog, balul sül el, és a film végén meg is kövezik…

Mi még a név manapság? Egy darab papír, egy okmány, amivel igazolni tudjuk a világban,hogy kik vagyunk, a házasságban az összetartozás jelképe, a művészeknél, énekeseknél egyfajta kitűnés az átlagból, szimbóluma annak, amit csinálnak (Lola,Kefír,Baby Gaby,Dolly,Judy, stb)…

Ja és emlékeztek arra a Sandra Bullock filmre, amikor valaki ellopja a nevét és a személyiségét?

Szóval a név annyira fontos dolog,amilyen fontossá,mi tesszük… én mindenesetre anonimitásba vonulnék, amíg rá nem jövök, milyen becenév illik az eljövendő korszakhoz, a cikkek aláírását annyiban módosítanám, hogy a Lovely-t L-re rövidítem…

Na jó éjt ^^

L.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.