Daniel Keyes:Az ötödik Sally c. regénye alapján

 

 

Már nem emlékszem, hogyan akadtam rá Sallyre. Vagy Daniel Keyes után keresgéltem,mert a Virágot Algernonnak után még szívesen olvastam volna tőle,vagy a tudathasadásról akartam minél több mindent megtudni…ahogy az ember,ha nem is tudatosan,de túllép a saját korlátain,és egy másik emberré válik…Sally személyiségei olyan fajtájú emberek,akik szerintem egy teljesen normális emberben is megvannak,és épp úgy váltakoznak,mint nála,csak épp nem jár eszméletvesztéssel és emlékezetkieséssel…

Ott van az érzéki Bella (személyes favorit), a mindenkihez kedves és mindenkin segíteni akarok Derry (Cinderella), az agresszív, gyűlölködő Jinx, és Nola, az intellektuális, okoskodó kékharisnya… ja és Sally, a kis szürke, monoton életet élő…

Nincs köztük olyan, akihez ne éreztem volna életemben legalább egyszer hasonlónak magamhoz…

 

Ami tetszett a regényben, hogy a pszichiáter Daniel Keyes, aki rengeteg skizofréniás beteget kezelt már, képes meggyőzni arról, hogy ez nem egy őrült nő, aki beképzel mindenfélét, hanem igenis ez öt különböző ember, akiknek szívem szerint mind-mind külön testet és életet adnék,(talán Jinxet kivéve) és szinte szentségtörés, hogy ezeket az önálló nőket össze akarja „kutyulni”… persze nincs más megoldás,de nekem ez olyan,mintha pl. engem fognának és összekevernének másik négy nő személyiségével, „ami aztán olyan lesz,mint a gezemiceleves” mondja Derry,aki egyébként a narrátor is,mert ő az egyetlen,aki látja,mit csinál az összes személyiség…

 

Ezt a hatást pedig Keyes ilyen bravúros megjegyzésekkel éri el:

 

„Eszembe jutott Sally tizenegyedik szülinapja, amikor az anyja partit rendezett, és meghívta a környékbeli srácokat, de senki nem jött el, mert a srácok mind furcsának tartották Sallyt. De Sally különben is jobb szeretett egyedül lenni. Mindnyájan fölmentünk a szobájába, és saját bulit rendeztünk, fagylalttal, süteményekkel meg a tortával. Bella elfújta a gyertyákat, Nola pedig kívánt valamit. Később Jinx lemászott az esőcsatornán, elcsórta Fred kocsiját, és elvitt minket kocsikázni. Sally rosszul lett, hányt, és még meg is verték, pedig a világon nem emlékezett az egészből. Szégyen-gyalázat, hogy a mulatságból soha nem volt része, de neki kellett megfizetnie érte…”

 

Ha én ezt elolvasom, akkor a kép, ami elém tárul, egy tipikus „csajbuli”, öt lánnyal, és nem kicsit kell megerőltetnem magam, hogy el tudjam képzelni, ahogy mindezt egyetlen ember élte át, egyedül ült a szobájában, aztán egyedül száguldozott a kocsiban, amit ellopott…

Az sem segít sokat a kérdésben, amikor Dr. Ash „csoportterápiát” tart a személyiségeknek, és a székekre támasztott tükrökben különböző arcok jelennek meg:

 

„Saját barna szeme és barna haja helyett egy kékszemű, szőke lányt látott a tükörben, akinek vidám volt a tekintete, és hajlamos volt oldalvást pislogni” (Derry)

 

„Egyszer csak meglátta a tükörben, hogy elváltozik az arca: Vörös hajú, műszempillás, színpadra vastagon kifestett, élénkpirosra rúzsozott, csücsöri szájú lány lett belőle” (Bella)

 

„Magasan ülő arccsontjával, olajbarna bőrével és hosszú, derékig érő, egyenes szálú fekete hajával majdnem olyan volt, mint egy indián.” (Nola)

 

„A falitükörben meglátta az arcot:Vad volt,és a haja,mint egy fürt kígyó” (Jinx)

 

De hogy lehetséges ez?

 

„-Amikor Sally lát minket-folytatta Nola-A tudattalanjából vetít ki képeket, Amit viszont a képernyőn látott,az egy videószalagra vett kép volt,és a videóban nincs benne az ő képzelete…”

 

Szép lassan az is kiderül, milyen sorrendben jöttek létre a személyiségek Sally különböző életszakaszaiban, és mi váltotta ki a tudathasadást: (Egyébként Sally gyerekkori babáinak neve, akikkel beszélgetett és eljátszotta,hogy válaszolnak neki:Jinx,Bella,Derry és Nola). Sally tudata akkor hasadt ketté, amikor hét vagy nyolc évesen a beteges nagyapja meg akarta rontani,(ezt senki nem hitte el neki) másképp pedig nem tudott elmenekülni, csak ha addig csiklandozza, míg köhögni és fulladozni nem kezd, amiből aztán hörgés lett, hányni kezdett… aztán meghalt.

De Sally erre már nem emlékezett. Elvégre ezt már nem ő tette. A Jinx szó jelentése általában baj, bajkeverő,bármi,ami rossz dolgokat okoz.

 

Derry volt a második. Amikor Sallyt a templomban hallottak alapján a nevelőapja, Fred rávette, hogy ölje meg a kiscicáját (Cinderellának hívta, mert hiányzott az egyik lába), ha látni akar egy igazi feltámadást.

Később Sally hallotta, ahogy Fred azt mondja az anyjának, hogy nem is érti, hogyan történhetett, de az a gonosz gyermek kegyetlenül meggyilkolta a macskát, ki tudja,miért.

Másnap, amikor az iskolában egy tanárnő azt mondta neki, hogy a nem hisz a feltámadásban, hazarohant,és megpróbálta kiásni a föld alól,és amikor rájött,hogy becsapták…

 

„Hogy tudtam volna megmagyarázni nekik, hogy én nem Sally vagyok?Hogy Cinderella vagyok? Hogy nemcsak feltámadtam, hanem egy varázserejű csóktól kiscicából kislánnyá váltam, ami a legeslegnagyobb csoda…”

 

„Világéletemben kerestem Cinderellát, és most rájövök, hogy Sally rajtam keresztül hozta vissza az életbe egy csókkal…”

 

A Derry név a Cin-der-ella szó szíve, közepe.

 

Aztán Bella jött, aki színésznő és énekesnő, akkor, amikor a szégyellős Sallyt erőszakos anyja mindenáron szerepeltetni akarta az iskolai színdarabban, a Hófehérkében, amiben Bellát, a boszorkánykirálynőt játszotta, ő pedig végig attól félt a függöny mögött, hogy elsötétül előtte a világ, Jinx tönkreteszi az előadást, és megbüntetik majd.

 

Ahogy kilépett a színpadra, megszületett Bella, és csodálatosan játszott…

 

Nola volt az utolsó, aki olyan helyzetben született meg, amit valószínűleg mindenki élt már át: Sally nagyon gyenge volt matekból, és amikor a helyettesítő tanár kihívta a táblához, tudta, hogy nem fogja tudni megoldani az egyenletet… majd jött Nola, és tökéletesen megoldotta az egyenletet.

 

„-Hogyan oszlatta fel a Titkos ötöket?

(…)

-Megmondtam nekik, hogy nincs rájuk többé szükségem. De Derry azt mondta, hogy ez nem olyan könnyű. Azt mondta, mivel kitaláltam őket, nem hajlandók csak úgy egyszerűen eltűnni. Nola meg azt mondta, hogy nekik is vannak jogaik.

(…)

-Kizavartam őket a fejemből. Elfoglaltam magam.

Az orvos bólintott hogy folytassa.

-És ekkor kezdtek a feledékeny időszakaim sokkal rosszabbak lenni. Hosszú időszakoknak veszítettem nyomát,aztán az emberek elmesélték,hogy mi mindent csináltam közben,amire egyáltalán nem emlékeztem…”

 

„Azt hiszem, a maga képzeletbeli játszótársai önálló életre keltek, és alteregókká,társszemélyiségekké váltak. Ezért vádolják magát azzal,hogy olyan dolgokat csinál,amikre nem tud visszaemlékezni. Az ilyesmit más, magától különböző emberek irányítása alatt teszi.

 

Daniel Keyes: Az ötödik Sally c. könyvének köszönhetően tehát bepillantást nyerhetünk egy rejtélyes betegségbe, abba, ahogy a személyiségek fokozatos beolvadásával Sally egyre színesebb egyéniséggé válik,miközben egyre jobban elmélyül kapcsolata pszichiáterével…és végre meglesz benne mindaz,amivel rendelkeznie kell:Szeretet,egészséges szintű ingerlékenység és düh,intelligencia és szexualitás…de az út addig hosszú és nehézségekkel teli…

Magáról a disszociatív rendellenességről,tünetek,amik az ötödik Sallyben is felbukkannak:

 

  • A betegség velejárója, tünete a fejfájás, az emlékezetkiesés. Ez a zavar nagyon ritkán gyógyítható gyógyszerek segítségével, inkább csak elnyomják a nem kívánt személyiségeket. Általában az összes személyiséget pszichológiai kezelésekkel összeolvaszthatják, persze ezzel is egy teljesen új személyiséget hoznak létre. A kezelés hosszú és bonyolult, a személyiségek nem mindig egyesíthetők; ekkor harmonikus kapcsolatot igyekeznek elérni.
  • Okai gyakran ismeretlenek. Gyakran gyermekkorban kezdődik, a kórelőzményben gyakran szerepel kisgyermekkori súlyos traumatizáló élmény, családi, szexuális vagy egyéb visszaélés. Ezen betegek képessége a problémák leküzdésére csökkent. Gyakori az önhipnózis.
  • Egy nagymértékű lelki sokk után az illető tudat alatt létrehoz egy olyan világot, amelyet elfogad, és ami nem is emlékezteti az előtte történtekre. Elmenekül, és ezzel létrehoz egy másik személyiséget, ami teljesen megváltozik. Emellett megmarad a régi énje is, de hol az egyik, hol a másik kerül a felszínre.
  • Az is érdekes és eddig még megmagyarázhatatlan kísérője a betegségnek, hogy előfordulhat, hogy az egyik személyiség mindenre emlékszik, még arra is, amit egy másik személyiségként követett el, míg a másik viszont csak azokra, melyeket ebben az állapotában tett. Sőt, megtörténhet az is, hogy az egyik személy jobb kézzel ír, míg a másik ballal. Arra is volt példa, hogy az egyik személyiségnek kétszer annyi volt az intelligenciahányadosa, mint a másiknak.

    Más lehet az alszemélyiségek kézírása és lehetnek akár balkezesek is, amikor a magszemélyiség jobbkezes. Még a vérnyomásuk és agyi elektromos tevékenységük is különbözhet. Némelyiküknek van neve, másoknak nincs. A tipikus személyiségváltozatok, amelyek előfordulnak egy többszörös személyiségnél: a depressziós; az önsorsrontó, szuicid; az erős és agresszív védelmező; a segítő; a kimerült házigazda; a halálra rémült gyerek; és végül egy keserű, belső ügyész, aki egy vagy több alszemélyiséget vádol az elszenvedett abúzusokért. Két személyiség esetén a legáltalánosabb az egymástól teljesen eltérő tulajdonságokkal bíró tulajdonosok. A vizsgálatok során hipnózis segítségével lehetett a személyiségeket egymásba átváltani.

 Lovely

Forrás:Daniel Keyes:Az ötödik Sally

http://hu.wikipedia.org/wiki/Disszociat%C3%ADv_szem%C3%A9lyis%C3%A9g

A bejegyzés trackback címe:

https://ifjukekharisnya.blog.hu/api/trackback/id/tr492712962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

shouldermonkey 2018.06.26. 22:09:50

Könyörgöm, ne keverjük már disszociatív személyiségzavart a skizofréniával!
süti beállítások módosítása