A saját lakás egy fogós kérdés…pl. hogy mikor érdemes kirepülni… szerintem nem egészséges az se, hogy Melanie Griffith már 14 évesen összebútorozott Don Johnson-nal, viszont Macinál szerintem például kicsit fura,hogy még otthon lakik…egyébként a téma onnan került elő,hogy lakásokat nézegettünk a neten  ^^ Bizony ^^

 (Dr. Maci pszichoterapeuta rendelt ma déltől fél kettőig…esküszöm, jobban átlát rajtam és megért,mint bármilyen szakember…Szomorúan megy hozzá az ember, és nevetve megy haza ^^ Köszönöm <3 )

Nem tudom,ki hogy van vele,de én napról-napra jobban várom, hogy elköltözhessek itthonról…az állandó zajban elég nehéz dolgozni, meg az is idegesít, hogy várni kell a fürdőszobára… de szerintem ezzel a legtöbben így vannak ^^ Önálló zugot akarok,ahová elvonulhatok a gondolataimmal ^^

A „Macifészek” gondolata a legmerészebb álmok egyike, amiket csak valaha megálmodtam ^^ Hazavárni őt esténként vacsorával, meg mosni rá meg minden… húúúú, de feleségesen hangzik… pedig egyébként sose voltam egy olyan házias/feleséges típus, de ő mindig ezt hozza ki belőlem =) mondjuk nekem a költözés egyenlő is azzal,hogy végre elkezdhetek főzni,mert itthon nem hagynak kibontakozni,nehogy kupit csináljak ;)

És a lakberendezés! Hogy végre a saját ízlésem szerint rendezzek be egy helyet (jó, lehet, hogy borzasztó ízléstelen lenne, fellépne a magyar narancs-szindróma: Kicsit giccses, kicsit gusztustalan, de a miénk!)

Azt hiszem, az emberek többsége egy bizonyos életkoron túl már egyre izgatottabban várja, mikor kerülhet már ki végre a szülei szárnyai alól, mikor kezdhet önállósodni…az albérlet, lakás vagy ház kérdés sem egyszerű… a Maci pl. teljesen albérletellenes, mert a leérvelhetetlen elmélete szerint a pénzből,amit az ember évek alatt kifizet egy albérletre,összegyűjtögetve lehetne venni inkább egy lakást… ha az ember jól érzi magát otthon a családjával és nagyon ráér a költözéssel… hát én nem tartozom ezek közé az emberek közé ^^  Ha nem képzeltem már el ezerszer,ahogy összepakolom az összes holmimat bepakolom egy autóba,aztán nyomás ;) Kis orchideámmal a kezemben nézegetnék ki az ablakon, és az lenne életem legszebb napja ^^ tennék-vennék a kis kuckómban, összetapiznék minden bútort… végre úgy érezném, hogy van egy igazi otthonom, mert eddig még sehol sem éreztem magam igazán otthon, és nagyon hiányzik ez az érzés…Annyi már biztos,hogy ez az otthon Pesten lesz ^^

huhh, de álmos vagyok… ilyen későn már nem igazán akarnak jönni a gondolatok… úgy elrepült a délután, hogy észre sem vettem, viszont fantasztikus volt az idő, remélem ennél már csak melegebb lesz ^^ Mára ennyi telt, remélhetőleg holnapra kicsit frissebb lesz az agyam ^^

Lovely

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.