Bár némi ború árnyékolja be ezt a napot (újabb meghiúsult véradási kísérlet, az expressz.hu idegölő hatásai és a többi…azért próbálom ezt a cikket minél derűsebbre megírni ^ ^ )

Először is pár film, amit mindenképp érdemes megnézni, egyszóval az abszolút favoritok a számomra ^ ^ Keserédes elegyei sok humornak, némi tanulságnak :)

Pokolba a szerelemmel (Down with love),Kegyetlen játékok (Cruel Intentions), Pleasantville a Truman-show,Stepfordi feleségek,Evita,Chicago,Frida…most egyenlőre ennyi jut eszembe ^ ^

Ez a lista remélhetőleg hamarosan bővülni fog,mert a héten megnézzük a Black Swan-t ^ ^

És küldeném a glóriát annak az elszánt embernek, aki hajnali ötkor kel, de mikor hazaesik, még szakít rá időt, hogy elolvassa a blogom, aztán felmenjen az Adam Lambert oldalra, elolvassa az összes kommentet, amit a cikkemhez írtak, aztán felhív és beszámol ^ ^ Sokat jelent nekem <3

Ami jó a vasárnap estében, hogy az az Ufó este a History-n, tehát ha úgy hívom fel,hogy:

-Maci, azt mondták, (a Tv-ben) köztünk vannak! Azt mondták, köztünk vannak! @_@

Akkor tudja, hogy nem a maradék józan eszem ment el (remélhetőleg) hanem csak Ufós dokumentumfilmet néztem :D

A válasza frappánsan az volt, hogy van ezen a bolygón egy pár ember, akiről el tudja képzelni,hogy valójában ufók,és elmesélt egy vicces sztorit egy középiskolai tanáráról ^ ^

Egy kis teológiai vitába bonyolódtunk, amit most nem részleteznék, mert nem akarok vallási vitát szítani, mindenesetre szó esett az inkvizícióról is, és hogy hány ártatlan embert öltek meg eretnekség vádjával, már ha volt középkor, ugye, mert ma már ez sem biztos…

 Olvasgattam ma Laurence Gardner: A Szent Grál vérvonala c. könyvét, és eléggé ledöbbentett, miszerint sok dolgot nem szószerint kell érteni a „Nagy könyvben”…

„A leprás kifejezést gyakran azokra alkalmazták,akiket nem avattak be a magasabb közösségbe,vagy akiket elítéltek.A „vakok” azok voltak,akik nem váltak részévé az útnak és nem láthatták a fényt. Ilyen megvilágításban a „vak meggyógyítását” és a „leprás meggyógyítását emlegető szövegek az Úthoz való megtérítés folyamatára utalnak. A kiközösítés feloldását úgy írták le, hogy:feltámadt a holtak közül…”

Na mármost ez engem úgy lesokkolt,mert én ezekben a történetekben hittem is meg szerettem is őket…és most paff…egy világ omlott össze…bár nem mondom,hogy készpénznek veszem ezt a könyvet,de elgondolkodtam rajta…

Na de mára elég is ennyi a vallásból,Atlantiszra fel ^ ^

Megmondom,mi az,ami nagyon idegesített a mesében: Az,amit a kis földtúró emberke körül csaptak…az a „elmondhatnám a történetét, de inkább találgassál…” jó,az első rész nézhető, a második már csak az utolsó bőr lehúzása volt a rókáról, én csak azért küszködtem végig,hátha végre elmondják,mi a fenéért túrja a főleg éjjel-nappal az a szerencsétlen…valami olyasmire tippeltem,hogy meghalt a felesége meg a gyerekei,eltemették őket,és őket keresi a föld alatt…mindegy,csak agyhúzás volt a forgatókönyvíró részéről…

"... akkoriban a tenger ott még járható volt. Ugyanis a szoros előtt, amelyet Héraklész Oszlopainak neveznek, egy sziget terült el, nagyobb mint Ázsia és Líbia (Afrika) együttvéve, s erről a szigetről akkoriban még át lehetett kelni más szigetekre, ezekről pedig a túlnan fekvő egész világrészre... Ezen az Atlantisz nevű szigeten egy nagy és csodálatra méltó birodalom állt fenn, mely nemcsak az egész szigeten, hanem sok más kisebb szigeten és ama szárazföld egyes részein is uralkodott; hatalma ezenkívül kiterjedt Líbiára, egészen Egyiptomig és Európára Türrhéniáig... Később azonban hatalmas földrengések és vízáradások támadtak, egy szörnyű nap és egy szörnyű éjszaka leforgása alatt... Atlantisz szigete elmerült a tengerben."

Platón állítása szerint a sziget Héraklész oszlopaitól nyugatra feküdt, amely a Gibraltári-szorossal azonos. A legelterjedtebb változat szerint az Atlanti-óceánban volt, Amerika és Európa között.

Poszeidón birodalma volt, aki szerelembe esett a halandó Klétó-val (Platón egy kettejük tiszteletére emelt atlantiszi templomot is említ), elsőszülött fiuk, Atlasz megörökölte a birodalmat, és ez az öröklődés sokáig így folytatódott.

Platón a sziget történetét Szolóntól ismerte, aki i. e. 560-ban tett egyiptomi utazásakor Szaisz város papjaitól hallott a kb. 9000 évvel kora előtt történt város hanyatlásáról. A forrás szerint 6000 sztadion távolságban feküdt Egyiptomtól ez a hatalmas sziget, és hirtelen pusztult el: „…egy súlyos nap és éjjel […] a tengerbe merülve eltűnt.” A legenda szerint a mohóvá és agresszívvá vált birodalmat Zeusz parancsára elöntötte a tenger, Platón műve ezen a ponton megszakad.

A történet lehetett csupán Platón politikai ideája, utópiája is, semmi sem indokolja, hogy azt gondoljuk, az általa leírt hely a valóságban is létezett. Platón az általa elképzelt birodalmat csak kitalált emberekkel és kitalált helyszínekkel alkothatta meg: utópiáját ugyan az eszményi állam szervezetéről írta, de ennek ideális működéséhez fel kellett tennie, hogy az atlantiszi emberek különleges erkölcsi érzékkel rendelkeznek: az ideális állam csak ideális emberekkel működhet.

Más kultúrák legendavilágában is megtalálhatjuk a tenger által elárasztott gazdag, boldog szigetről szóló történetet. Még a civilizációtól teljesen elszigetelten élő törzseknél is él valamilyen formában a legenda.

Az egyiptomi Középbirodalomból fennmaradt papirusz szerint:

Egy utazó a fáraó bányái felé tartott egy hajón, amikor hatalmas hullámok összetörték a hajót, egyedül ő maradt életben. Egy gerendába kapaszkodva partra sodródott egy szigeten. Itt egy kígyó lakott, aki a barlangjába vitte a hajótöröttet, de nem bántotta. Azt mesélte a hajótöröttnek, hogy régen a szigeten gazdagság és boldogság uralkodott és 75 elégedett sárkány lakott rajta, akik közül már csak ő maradt életben. Távollétében egyszer egy csillag zuhant a szigetre és szénné égetett mindent. Megjósolta még azt is, hogy egy egyiptomi hajó megmenti a hajótöröttet, de azt is hozzátette, hogy: „soha többé nem láthatod majd e szigetet, mert a hullámok maguk alá temetik”.

Az egyiptomi elbeszélés azonban világosan kijelenti azt is, hogy a szigettel Egyiptomnak rendszeres kapcsolatai (kereskedelmi és politikai) vannak, hajók járnak oda-vissza.

Atlantisszal kapcsolatban sok írás jelent meg arról, hogy Egyiptom volt a legfontosabb gyarmata és a városállam kiemelkedő személyiségei is oda menekültek, továbbá oda menekítették az akkori tudomány legkiemelkedőbb alkotásait, amikor fenyegetve érezték magukat.

Egyiptom sok építményének se célját, se megépítésének időpontját nem ismerjük, a tudósok erőfeszítései ennek kiderítésére sorra kudarcba fulladtak.

Vannak olyan régészek, akik meg vannak győződve Atlantisz hagyatékának egyiptomi folytatásáról, de vannak a tudósok-régészek között nem kis számban arra gyanakodók is, hogy az ősi épületek nem az atlantisziak felügyelete alatt épültek, hanem azok máshonnan érkezett, nem evilági lények segédletével jöttek létre…

Az indiai mondavilágban a Mahábhárata című eposz őrzi egy sziget történetét. A történet tehát akár lehet különböző népek alaplegendája, de ebből még nem következik, hogy Atlantisz nem létezett. A legendák és mítoszok alapjai gyakran tények. A sziget létezése tehát nem tény, de nem is alaptalan mese.

Az Atlantiszról könyvet író számos szerző a következő feltételezéseket állította fel:

   1. Mindaz, amit Platón Atlantiszról mondott, színtiszta igazság. Atlantisz – mint neve is mutatja – az Atlanti-óceánban feküdt.

   2. Atlantisz korántsem legenda, kétségtelenül létezett. A kérdés az, hogy hol? A változatok száma akkora, hogy egy tudós még a 19. században meglehetős rosszmájúsággal jegyezte meg: az Atlantiszról szóló mendemondák az emberi butaság egyfajta katalógusává állnak össze.

   3. Az Atlantisz-legenda tipikus kompiláció, amelynek alapját különböző korokból és különböző népek történetéből származó mítoszok és esetleg bizonyos történelmi tények képezik.

   4. Az elpusztult földrészről szóló egész elbeszélés az elejétől a végéig kitaláció. Érdekes keret csupán, amelyet Platón saját társadalmi-politikai eszméinek kifejtéséhez használt föl. Ha Platón, Morus Tamáshoz hasonlóan Utópiának, vagyis „nem létező helynek” nevezte volna el szigetét, nagy szolgálatot tett volna az utókornak.

   5. A Platón által említett rejtélyes sziget talán csak afféle központ lehetett, hiszen az atlantisziak tudásukat tekintve valószínűleg az egész bolygót uralták.

Kréta lenne az?

Máig nem sikerült minden kétséget kizáróan bebizonyítani a sziget létezését.

Az egyiptomiak számára, akik a bronzkori világ összeomlása miatt évszázadokig elszigeteltségben éltek, az i. e. 6. században Kréta szigete titokzatos föld volt, amely valaha csodálatos civilizációnak adott otthont. A kataklizmát követően minden kapcsolat megszakadhatott, amelyet a sötétség korának élhettek meg.

Akik ma hisznek Atlantisz történetében, a minószi Kréta civilizációjában vélik fölfedezni, pusztulásának időpontját a Théra i. e. második évezred közepén történt kitörésére teszik.

Rudolf Steiner i.e. 9564-re teszi a Atlantisz elpusztulásának dátumát, ami megközelítőleg egybeesik az ószövetségi özönvíz, az indiai mitológia, az azték, a maya kalendáriumok hasonló hagyományaival.

2004. június 8:Egy tudós úgy véli megtalálta az egykori fejlett kultúrájú,elveszett város. Atlantisz maradványait. Dél-Spanyolországról készült műholdfelvételeken olyan jegyek figyelhetők meg, melyek egyezni látszanak a görög tudós, Platón mesés utópiájában leírtakkal.

Dr. Rainer Kuehne, a német Wuppertal Egyetem munkatársa szerint Atlantisz "szigete" egyszerűen arra a területre utal, amit Spanyolország déli partjainál egy árvíz i.e. 800 és 500 között elpusztított. A Cadiz városához közel eső Marisma de Hinojos néven ismert sós mocsaras területről készült műholdfelvételeken két téglalap alakú szerkezet figyelhető meg az iszapban, valamint koncentrikus körök részei, melyek egykor körül ölelhették azokat.

Az Amerikában, Európában és Afrikában, ahol a népeknek egymástól teljesen elszigetelten kellett volna élniük, különböző szavak kísértetiesen hasonlítanak egymásra. Ezért feltételezik, hogy egy központi (nagyon fejlett) kontinens népe nagy kihatással volt a környező földrészekre megváltoztatta, befolyásolta azok kultúráját, egyben nyelvét is.

Persze csak akkor, ha az atlantisziak tényleg fejlettebb technológiával rendelkeztek, mint abban az időben a többi nép.

Régóta mesélik, hogy az elsüllyedt kontinensen a "könyvtárakban" nem könyvek voltak, hanem különböző kristályok, amelyekben benne volt az adott könyv teljes tartalma. Ez a kristályban való információtárolás megjelenik a Bibliában is. Itt is észrevehető egy összefüggés. Lehet, hogy a Biblia kezdeti szakasza Atlantiszon játszódott? Lehet, hogy az Éden nem csupán a képzelet szüleménye, hanem valóságos hely volt a valamikori Atlantiszon? A jelek szerint igen. Csak valamilyen természeti katasztrófa során el kellett menekülnie az embereknek onnan. Ezt pedig később Istennek tulajdonították, azt hitték, hogy ez egy büntetés bűneikért. Térjünk vissza most a kristályokra. Ezek a mondák akkor ütötték fel a fejüket a köztudatban, amikor még a számítástechnika csak gyerekcipőben járt.

Jelenleg is ilyen kristályokkal kísérleteznek, mint információtároló és minden valószínűség szerint ezek fogják leváltani a CD-ket egy-két év múlva. De ezt nem tudhatták, ha nem létezett Atlantisz és fejlett technológiája… Épp ezért nagyon nagy esélye van annak, hogy valamikor létezett Atlantisz, csak valamilyen természeti katasztrófa során elsüllyedt.

Mi van, ha egyáltalán nem is süllyedt el?

Lehet, hogy azért nem találtunk eddig semmit, mert egyszerűen nem ott kerestük, ahol kellett volna. Tekintsünk egy kicsit délebbre az eredeti helyszíntől. Sőt, sokkal délebbre. Egészen a sarkkörökig. Itt terül el a hatalmas területtel rendelkező Antarktisz. Az egyetlen probléma csak az, hogy itt nagyon hideg van, a felszínét vastag jégtakaró borítja. Ezért nem is emlékeztet egy zöldellő tájra, mint ahogy eddig Atlantiszt elképzeltük.

Csakhogy… Úgy körülbelül hatvanhat millió éve, a dinoszauruszok kihalása előtt majdnemhogy trópusi őserdők borították.

Ez most már tényként kezelhető.

A kutatók egy kacsacsőrű dinoszaurusz csontvázára bukkantak Vega szigetén, az Antarktisz egyik félszigetétől nem messze. Ilyen csontvázat már találtak Dél-Amerikában is, tehát ez az egyed is onnan vándorolhatott át. Ebből nem csak arra következtethetünk, hogy az Antarktisz összeköttetésben állt Amerikával, hanem arra is, hogy felszínét valamikor dús növényzet borította, máskülönben nem juthatott volna ilyen messzire ez a kizárólag növényekkel táplálkozó dinoszaurusz-fajta.

Egyes feltételezések szerint az Antarktisz összeköttetésben állt Afrikával és Ausztráliával is különböző földnyelveken keresztül és az erszényesek is innen vándoroltak át Ausztráliába. Mitől változott meg a kontinens klímája ilyen drasztikusan? Talán  több millió éve becsapódott egy meteor, a felszálló porfelhő miatt kihaltak egyes állatfajok, ám a Föld pályája is módosult az ütközést követően, s a hajdan meleg Atlantiszból a hideg Antarktisz lett...

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Atlantisz

http://www.sg.hu

http://www.agria.hu

http://tttweb.hu

http://atlantisz.network.hu

Holnap Notre Dame-i toronyőr ^ ^

Csók:

Lovely

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.